Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Az elmúlt 15 évben a magyar áramfogyasztás importhányada úgy nőtt folyamatosan, hogy közben a felhasználási igény nem emelkedett drasztikusan, a 3-7 ezer megawattos sávban maradt. Az elkövetkezendő években azonban olyan gyártókapacitások települnek az országba, amelyek energiaigénye hosszú távon Paks 2 kapacitását is meghaladhatja, ezért minden olyan lehetőség kiaknázásra szükség lenne, amiben jó adottságai vannak az országnak, mint például a geotermia – mondta Holoda Attila, energetikai szakértő.
Az uniós gázársapkának direkt és közvetlen hatása nem lesz a hazai gázárakra – mondta el az RTL Híradójában Holoda Attila energetikai szakértő.
Ha a kormány nem vezeti ki az árstopot, akkor a jelenleginél is komolyabb zavarok lehetnek, nyilatkozta az mfor.hu-nak Holoda Attila energiapiaci szakértő, aki szerint januártól biztosan kivezetik az árkorlátozást.
Holoda Attila energiapiaci szakértő szerint az ipar megszenvedi az energiaválságot, az energiaár-emelkedés miatt sok ipari szereplő fog csődbe menni, vagy legalábbis beszüntetik a működésüket.
Az EU-s gázpiaci spórolási terv rengeteg olyan kivételt tett lehetővé, melyek kezelték a tagállami sajátosságokat, ezért érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem támogatta azt – egyebek mellett erről beszélt Holoda Attila korábbi energiaügyi helyettes államtitkár, energiapiaci szakember a Portfolio Checklist szerdai adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében azzal a keddi döntéssel foglalkoztunk, mely szerint az Európai Unió tagállamai a télen 15 százalékkal csökkentik gázfogyasztásukat. Magyarország ugyanakkor, egyetlen tagállamként, a megállapodás ellen szavazott. A témával kapcsolatban Holoda Attila korábbi energiaügyi helyettes államtitkár, energiapiaci szakember volt a Checklist vendége. Holoda az adásban arról is beszélt, kizártnak tartja, hogy az oroszok a teljes téli időszakra elzárják a gázt, ennél sokkal nagyobb a vevők és az eladók egymásra utaltsága a gázpiacon. Az Északi Áramlat jelenlegi szabályozása is sokkal inkább arról szól, hogy feljebb srófolják az árakat. Az adás második részében arról volt szó, hogy zavargások törtek ki Kínában négy regionális bank bedőlése miatt. A műsorban egyebek mellett a tüntetésekre adott állami reakciókról, és arról beszéltünk Huszák Dániellel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjével, hogy miért olyan nehéz pontosan látni, hogy mi is történik a Kínai Népköztársaságban.
Sokaknak feltűnhetett, hogy a rezsiszámlákon szereplő rezsicsökkentés mértéke nincs összhangban azzal, amit az energia-veszélyhelyzet bejelentésekor Németh Szilárd mondott a rezsimegtakarításról. Az eltérés ráadásul nagyon jelentős. A 24.hu utánajárt annak, hogy mi lehet az eltérés oka.
A háztartások fele megugrott gáz- és villanyszámlát fizethet jövő hónaptól – osztotta meg az RTL Híradóval Holoda Attila, korábbi energetikai helyettes államtitkár. Azt mondja, torzít a kormány számítása az átlagfogyasztásról, ameddig augusztustól a kedvezményes, rezsicsökkentett árat biztosítják. Orbán Viktor miniszterelnök reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy a családok 75 százalékát nem érinti a korlátozás, mert az átlagosnál kevesebb energiát használnak.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
